Alsózsolca Város

Építésügyi hatósági eljárások

Építési engedély és a hatóság tudomásulvétele nélkül végezhető építési tevékenységek

Az engedélyhez és a hatóság általi tudomásulvételhez kötött munkák körét az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet határozza meg olyan módon, hogy azokat az építési és munkákat sorolja fel tételesen, amelyek a hatóság engedélye és tudomásulvétele nélkül végezhetők.

Ami az alábbi felsorolásban nem szerepel - az vagy engedélyhez, vagy bejelentéshez, vagy a hatóság tudomásulvételéhez kötött.

1. Építmény átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása, kivéve zártsorú vagy ikres beépítésű építmény esetén, ha e tevékenységek a csatlakozó építmény alapozását vagy tartószerkezetét is érintik.

2. Meglévő építmény utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró cseréje, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása.

3. Meglévő építményben új égéstermék-elvezető kémény létesítése.

4. Új, önálló (homlokzati falhoz rögzített vagy szabadon álló) égéstermék-elvezető kémény építése melynek magassága a 6,0 m-t nem haladja meg.

5. Az épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása.

6. Épületben az önálló rendeltetési egységek számának változtatása.

7. A 14. pont e) alpontjában és a 29. pontban foglaltak figyelembevételével a kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 20,0 m2 alapterületet.

8. Nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, átalakítása, felújítása, valamint bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot.

9. Önálló reklámtartó építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása.

10. Temető területén:

a) sírbolt, urnasírbolt építése, bővítése, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 50 m2 alapterületet, vagy a 3,0 m magasságot,

b) urnafülke, sírhely, sírjel építése, elhelyezése.

11. Szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, elhelyezése, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t.

12. Emlékfal építése, amelynek talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 3,0 m-t.

13. Park, játszótér, sportpálya megfelelőségi igazolással - vagy 2013. július 1-je után gyártott szerkezetek esetében teljesítménynyilatkozattal - rendelkező műtárgyainak építése, egyéb építési tevékenység végzése.

14. Megfelelőség-igazolással - vagy 2013. július 1-je után gyártott szerkezetek esetében teljesítménynyilatkozattal - rendelkező építményszerkezetű és legfeljebb 180 napig fennálló

a) rendezvényeket kiszolgáló színpad, színpadi tető, lelátó, mutatványos, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló építmény,

b) kiállítási vagy elsősegélyt nyújtó építmény,

c) levegővel felfújt vagy feszített fedések (sátorszerkezetek),

d) ideiglenes fedett lovarda,

e) legfeljebb 50 fő egyidejű tartózkodására alkalmas - az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerinti - állvány jellegű építmény

építése.

15. Növénytermesztésre szolgáló üvegház építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása.

16. Növénytermesztésre szolgáló fóliasátor építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása.

17. A 6,0 m vagy annál kisebb magasságú, a 60 m3 vagy annál kisebb térfogatú siló, ömlesztettanyag-tároló, nem veszélyes folyadékok tárolója, nem veszélyes anyagot tartalmazó, nyomástartó edénynek nem minősülő, föld feletti vagy alatti tartály, tároló elhelyezéséhez szükséges építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése.

18. A magánhasználatú kerti víz-, fürdőmedence, kerti tó építése.

19. A telek természetes terepszintjének építési tevékenységgel összefüggő, 1,0 m-nél nem nagyobb mértékű, végleges jellegű megváltoztatása.

20. Támfal építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása, amelynek mérete az építési tevékenységgel nem haladja meg a rendezett alsó terepszinttől számított 1,5 m magasságot.

21. Kerítés, kerti építmény, tereplépcső, járda és lejtő, háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, valamint zöldségverem építése, építménynek minősülő növénytámasz, növényt felfuttató rács építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése.

22. Mobil illemhely, mobil mosdó, mobil zuhanyozó elhelyezése, árnyékszék építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése.

23. Napenergia-kollektor, szellőző-, klíma-, riasztóberendezés, villámhárító-berendezés, áru- és pénzautomata, kerékpártartó, zászlótartó építményen vagy építményben való elhelyezése.

24. Építménynek minősülő, háztartási hulladék elhelyezésére szolgáló hulladékgyűjtő és - tároló, sorompó, árnyékoló elhelyezése.

25. Telken belüli közmű becsatlakozási és -pótló műtárgy építése.

26. Telken belüli geodéziai építmény építése.

27. Zászlótartó oszlop (zászlórúd) építése, amelynek terepszinttől mért magassága a 6,0 métert nem haladja meg.

28. Építési tevékenység végzéséhez szükséges, annak befejezését követően elbontandó állványzat és felvonulási építmény építése.

29. A 7. pontban és a 14. pont e) alpontjában foglaltak figyelembevételével a magasles, vadetető, erdei építmény, kilátó építése, amelynek a terepcsatlakozástól mért legfelső pontja az 5,0 m-t nem haladja meg.

30. Közforgalom elől elzárt, telken belüli áteresz, bejáró-, átjáró-híd építése.

31. A legfeljebb 2,0 m mélységű és legfeljebb 20 m3 légterű pince építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése.

32. Közterületen, filmforgatáshoz kapcsolódó építmény építése.

Bontási engedély alapján végezhető

1. a műemléket érintő,

2. a helyi építészeti örökségvédelemmel érintett építményt, építményrészt érintő,

3. a zártsorú vagy ikres beépítésű építmény esetén az építmény alapozását, vagy csatlakozó tartószerkezetét is érintő bontási tevékenység.

Vonatkozó jogszabályok:

az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet

Jókarbantartási tevékenység

Jókarbantartó tevékenységnek minősül: a meglévő építmény, építményrész kármegelőzésére, kárelhárítására, karbantartására, helyreállítására, felújítására, javítására, rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassá tételére, illetve ennek és üzembiztonságának megtartására irányuló építési-szerelési munka.

Az építmény tulajdonosa jókarbantartási kötelezettsége teljesítésének keretében köteles az építmény jó műszaki állapotához szükséges munkálatokat elvégeztetni, és rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságát folyamatosan biztosítani.

Az építmény tulajdonosa köteles az építmény állapotát szükség szerint - arra külön jogszabály szerint jogosultsággal rendelkező szakértővel - felülvizsgáltatni

a) a tűzbiztonság,

b) a higiénia, egészség- és környezetvédelem,

c) a használati biztonság,

d) a zaj és rezgés elleni védelem,

e) az energiatakarékosság és hővédelem,

f) az életvédelem és katasztrófavédelem

követelményeire vonatkozóan a külön jogszabályban foglaltak szerint.

Az építésügyi hatóság a meglévő építmények körében a jogszabályban előírt jókarbantartási kötelezettség teljesítésének ellenőrzésére jogosult.

Vonatkozó jogszabályok:

1. az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet

2. az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet

Egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység

A lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) alapján a 300 m² összes hasznos alapterületet meg nem haladó lakóépületekkel kapcsolatos építési tevékenységek vonatkozásában nem kell építési engedélyt kérni, hanem az építési tevékenységet - elektronikus építési napló készenlétbe helyezésével - be kell jelenteni, és ezen tevékenységeket az építésfelügyeleti hatóság ellenőrzi.

Alsózsolca vonatkozásában a Miskolci Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztálya (3530 Miskolc, Rákóczi út 11. epitesugy.miskolc@borsod.gov.hu) látja el az építésfelügyeleti feladatokat.

Az egyszerű bejelentés nem ad felmentést az építési munkákra vonatkozó általános jogszabályok betartása alól, ezért az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységek tervezése, kivitelezése során is érvényre kell juttatni többek között az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletben meghatározott alapvető követelményeket, valamint az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendeletben foglaltakat.

Az egyszerű bejelentést megelőzően a tervezés elősegítése érdekében a települési önkormányzat és az általános építésügyi hatóság ad előzetes tájékoztatást a helyi településrendezési előírások tartalmáról.

Az egyszerű bejelentés esetében az építési törvény csak és kizárólag a Helyi Építési Szabályzat tartalma tekintetében ad lehetőséget egyes szabályozási elemek figyelmen kívül hagyására, az építmények elhelyezésére és kialakítására vonatkozó követelmények betartása alól nincs felmentés.

Az egyszerű bejelentésnél elmarad az előzetes hatósági vizsgálat, az építéshatósági kontroll az előírások betartása az építtető, az építész és a szakági tervezők együttes feladata és felelőssége.

Az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységek az épített környezet alakításáról és védelmérőlszóló 1997. évi LXXVIII. törvény 33/A. §-a alapján a következők:

- a legfeljebb 300 m² összes hasznos alapterületű új lakóépület építése,

- műemlék kivételével - meglévő lakóépület 300 m² összes hasznos alapterületet meg nem haladó méretűre bővítése,

- az előző két pontban foglalt építési munkákhoz szükséges tereprendezés, támfalépítés.

Az építtető részéről az egyszerű bejelentés megtételéhez szükséges:

- építész tervezőt (szakági tervezőt) alkalmazni,

- a tervezővel kötött tervezési szerződésben a kötelező tervezői művezetés feltételeit rögzíteni,

- személyesen vagy meghatalmazott útján elektronikus építési naplót készenlétbe helyezni (ügyfélkapus azonosítást követően https://enaplo.e-epites.hu/enaplo/ oldalon).

A készenlétbe helyezés feltételeként az építész tervező tölti fel az építési naplóba a kivitelezési dokumentációt, a felelősségbiztosítás kötvényszámáról és a biztosító nevéről szóló nyilatkozatot, valamint a biztosító által kiadott igazolást arról, hogy a tevékenységre kötött felelősségbiztosítás fennáll, illetve az adott időszakra kötött vagy állandó felelősségbiztosítás esetén a felelősségbiztosítás vagy biztosítási fedezet fennáll.

Az elektronikus építési napló üzemeltetője az építési napló készenlétbe helyezését követően letölthető visszaigazolást állít elő.

Az építtető az építési tevékenységet a bejelentés benyújtását követő naptól számított tizenöt nap elteltét követően kezdheti meg és folytathatja az építési törvény, az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendelet és a vonatkozó egyéb jogszabályok rendelkezései szerint.

Ha az építőipari tevékenységet a bejelentéstől eltérően (Korm. rendeletben meghatározott változás) kívánják folytatni, akkor ezt a szándékot az eltérő megvalósítás kezdő napját megelőző napon, a változást bemutató tartalmú kivitelezési dokumentáció elektronikus építési naplóba történő feltöltésével, eseti bejegyzéssel egyidejűleg kell megtenni.

A hatályos szabályozás szerint a kivitelező részéről felelős műszaki vezetőt, az építtető részéről legtöbb esetben építési műszaki ellenőrt kell foglalkoztatni, attól függetlenül, hogy a tervezői művezetés igénybevétele kötelező.

Az új lakóépület, vagy meglévő lakóépület bővítés megvalósulását követően hatósági bizonyítványt kell kérni. Ezt az építtető kérelmére az építésfelügyeleti hatóság állítja ki.

A bejelentésről az építésfelügyeleti hatóság a készenlétbe helyezett elektronikus építési naplóból értesül.

Az építésfelügyeleti hatóság minden egyszerű bejelentéssel végzett építési tevékenységről vezetett építési naplót távoli eléréssel az elektronikus építési napló alkalmazásban, a kivitelezést a helyszínen hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi.

Az építésfelügyeleti hatóság különös figyelmet fordít az egyszerű bejelentés alapján megkezdett építőipari kivitelezési tevékenység legalább egy alkalommal történő helyszíni, valamint az elektronikus építési napló vezetése és tartalma tekintetében folyamatos, távoli eléréssel történő ellenőrzésére.

Az építésfelügyeleti hatóság az elektronikus építési naplóba történő egyidejű bejegyzéssel megtiltja az építőipari kivitelezési tevékenység folytatását, ha súlyos szabálytalanságot észlel.

Szabálytalanság esetén a hatóság építésfelügyeleti bírságot is kiszabhat.

Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. melléklete tartalmazza az építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek körét. Azonban ezen esetekben is a Helyi Építési Szabályzat előírásait, az építmények elhelyezésére és kialakítására vonatkozó követelményeket be kell tartani.

A szabálytalanul megvalósított építési tevékenységek esetében az építésfelügyeleti hatóság építésrendészeti eljárást folytat le, mely az építmény(rész) elbontását, átalakítását, illetve építésfelügyeleti és építésügyi bírság kirovását vonja maga után.

Vonatkozó jogszabályok:

1. az épített környezet alakításáról és védelmérőlszóló 1997. évi LXXVIII. törvény

2. a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet

3. az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet

4. az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet

5. az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet

6. Alsózsolca Város Önkormányzat képviselő testületének a Helyi Építési Szabályzatról szóló 12/2005. (V. 13.) önkormányzati rendelete

További tájékoztatás elérhető a Lechner Tudásközpont honlapján az alábbi linken:

https://www.e-epites.hu/lakossagi-tajekoztatok#158

Településképi eljárások

Alsózsolca Város Önkormányzat képviselő-testületének 19/2017. (X. 18.) önkormányzati rendelete tartalmazza a településképi eljárásokról szóló szabályokat.

Szakmai konzultáció és tájékoztatás:

Az önkormányzati rendelet 18. §-a szerint kérelemre a településképi követelményekről az önkormányzat szakmai konzultációt és ezen belül szakmai tájékoztatást nyújt írásban.

Kötelező a szakmai konzultáció a település teljes közigazgatási területén minden, az utcaképet befolyásoló építési, átalakítási, felújítási, színezési munkákkal kapcsolatban, kivéve a településképi véleményezési eljárás és a településképi bejelentési eljárás alá vont eseteket.

A kérelemhez csatolni kell az elbíráláshoz szükséges vázlatterv szintű tervdokumentációt, a pontos anyag- és színhasználat megjelölésével.

A szakmai konzultációról emlékeztető készül, az eljárás díj- és illetékmentes.

Településképi véleményezési eljárás:

Településképi véleményezési eljárásra kerül sor a rendelet 19. §-a alapján az építési, összevont vagy fennmaradási engedélyhez kötött építési tevékenységek esetén.

A településképi véleményezési eljárás lefolytatása kötelező minden olyan építési, átalakítási, felújítási, bővítési, színezési munkával kapcsolatban, amely:

a) a helyi védett egyedi értéket érintő, és annak szomszédságában történik és melyek a településképet befolyásolják;

b) a településképi szempontból meghatározó területeken lévő magántulajdonú ingatlanon és közterületen,

c) a műemléki környezetben,

d) egyéb területeken,

e) rendeltetéstől függetlenül, a 300 m² beépített területet meghaladó új épület, építmény esetén.

A rendelet 20. §-a szerint a kérelemnek tartalmaznia kell az építtető, kérelmező nevét, lakcímét, a tervezett építési tevékenység helyét, az ingatlan helyrajzi számát, és ahhoz csatolni kell az építésügyi hatósági eljáráshoz szükséges kidolgozottságú építészeti-műszaki tervdokumentációt, és a követelményeknek való megfelelést igazoló dokumentumokat.

A településképi véleményezési eljárás díj- és illetékmentes.

Településképi bejelentési eljárás:

A rendelet 21-22. §-a szerint továbbá építési engedélyhez nem kötött építési tevékenységekhez, reklámhordozók elhelyezéséhez, és rendeltetésváltozáshoz a polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le.

A településképi bejelentési eljárás lefolytatása kötelező:

a) a helyi védett egyedi értéket érintően, és annak szomszédsága esetén;

b) a településképi szempontból meghatározó területen történő tevékenység esetén;

c) műemléki környezetben folyó munkálatok esetén;

d) egyéb területeken a településképet befolyásoló tevékenység esetén.

A bejelentésnek tartalmaznia kell a bejelentő nevét, lakcímét, a tervezett építési tevékenység, reklámhordozó elhelyezés vagy rendeltetésváltozás helyét, a telek helyrajzi számát, és ahhoz csatolni kell a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló tervet, dokumentumokat.

A településképi bejelentési eljárás díj- és illetékmentes.

Településképi kötelezési eljárás:

A rendelet 23. §-a szerint településképi kötelezési eljárást kell lefolytatni a kötelező szakmai konzultáció, a településképi bejelentési eljárás elmulasztása és a bejelentés során meghozott döntés megszegésekor.

Szükség esetén településképi kötelezés kerül kibocsátásra a jogsértő állapot 90 napon belüli megszüntetésére.

A településképi kötelezés formájában az ingatlan tulajdonosa az épület, építmény vagy annak egy részének felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezhető.

Amennyiben a kötelezett a településképi kötelezésnek a megadott határidőig nem tesz eleget, a jogsértő állapot továbbra is fennmarad pénzbírságot (településképi bírságot) kell kiszabni.

Vonatkozó jogszabály:

Alsózsolca Város Önkormányzat képviselő-testületének a településkép védelméről szóló 19/2017. (X. 18.) önkormányzati rendelete

Videó ▼